A vizsgálatra kiválasztott épülettípusok nemcsak a lakásszám tekintetében biztosítanak 62,37%-os lefedettséget, hanem a vizsgálathoz szükséges adatokat is biztosítják az egyéb kategorizálási szempontok szerint. A kategorizálási szempontok tekintetében olyan ismérvekre volt szükség, melyek az épület eredeti állapotát tekintve határozzák meg annak tulajdonságait, azaz nem függenek össze az aktuális felújítottsági szinttel. Ennek oka, hogy így lesznek az épületek összehasonlíthatóak, és a kategóriákba való besorolásuk is így valósítható meg, az aktuális energiahatékonysági felújítottsági szint pedig a kategórián belül határozza meg az épület energetikai korszerűségi fokát. Természetesen az egyes kategóriák egymáshoz képest is hordoznak eltéréseket, pontosabban hordozniuk szükséges eltéréseket, hogy a kategóriákon belül a szórás minimalizálható legyen.
Pécsi energetikai skála
Adatok
Kategorizálási szempontok
Szerkezettípusok
Keramzitos és szendvicspanel
A pécsi, iparosított technológiával készült társasházak esetében két alapvető szerkezettípussal találkozhatunk, a keramzitos panel és a szendvicspanel. A két épületszerkezet közül energetikailag a szendvicspanel bír jelentősen jobb tulajdonságokkal, és egyben ez időben a későbbi szerkezettípus is, ezáltal az építés éve alapján jól elkülöníthető a két kategória. Megállapítható, hogy az 1973 előtt épült épületek esetében a keramzit, míg az 1973-at követően épültek esetében a szendvicspanel volt az építési technika. Az építés időpontja ezáltal egyértelműen definiálja a kategóriába való sorolást. Az első kategóriaképző ismérv tehát a szerkezettípus.
A második választott kategóriaképző ismérv szintszám, mely az A/V (felület/térfogat) energetikai mutatószámot befolyásolja, és jelentősen szétválasztja az épületeket energetikai tulajdonságaik szerint. A kimutatásból megállapítható, hogy a legjellemzőbb épülettípus (a szintek száma alapján) az 5 szintes épület, ezt követik jelentősen lemaradva a 10-11 szintes épületek, azonban 1, 3, 4 és 9 szintes épület is található a városban elhanyagolható mennyiségben. Mivel a megoszlás nem egyenletes, ezért két csoport szemmel láthatóan is jól elhatárolható egymástól, mely a kategóriaképzés alapját is jelenti egyben: az 5 szintes és az ez alatti épületek, illetőleg a 6-11 szintes épületek csoportja.
A vizsgálat során a harmadik kategóriaképzési ismérv maga a felújítottsági szint. Mivel az épületgépészet a távfűtött társasházak esetében kis hatással bír csak, ezért a hőszigeteltség foka és a cserélt nyílászárók aránya határozza meg a felújítottsági szintet. Az energetikai tanúsítások számításaiban meghatározott energetikai felújítottsági szintek mint csoportképző ismérvek, az alábbiak voltak, ezekbe a kategóriákba kerültek besorolásra az egyes épületek:
Szintek
Hőszigetelés
Nyílászárók
Számítási metódus a mintatanúsításban
A típusépületek és típusberuházások meghatározását és elemzését követően az egyes kategóriákhoz tartozó fajlagos hőveszteség tényezők (q, W/m3K) már beazonosíthatóak átlaggal és szórással. Az átlagos értékek sorba rendezhetőek, és ez alapján pontszám is rendelhető hozzájuk, mely maga az energetikai skála. A skála meghatározásakor lényeges szempont, hogy egyértelmű sorrendiséget tudjon biztosítani, ugyanakkor az elemszáma kezelhető mértékű maradjon. A kialakítása során az 5 és 10 elemű skála vizsgálata történt meg. A definiálásakor ez utóbbi került alkalmazásra, mivel ez a fajlagos hőveszteség tényező változásával egyidejűleg viszonylagos folytonosságot biztosít, ugyanakkor az elemszáma nem olyan magas, amely fragmentálttá tenné.
A skála kialakítása az alábbi:
A fentebb részletesen kifejtett számítások és módszertan alapján az épületek egyértelműen besorolhatóak a szintszámok, az építés éve, és egyes energetikai paraméterek által meghatározott energetikai felújítottsági csoport alapján egy konkrét kategóriába, melyből összesen 2 x 2 x 5, azaz 20 darab van a csoportképző ismérvek alapján. Minden kategóriához tartozik egy adott, átlagos fajlagos hőveszteség tényező, illetőleg a szórás alapján ennek egy meghatározott intervalluma. Ezen érték már önmagában hozzárendelhető lenne a vizsgált épülethez, azonban mivel ezek sorba is állíthatóak, ezáltal pontozás is definiálható hozzájuk a sorba rendezésük alapján. Ez a pontozás maga a pécsi energetikai skála (azonban ez kiterjesztően is alkalmazható, akár országos szinten is).