Általánosságban érvényes beruházási javaslatokat megfogalmazni viszonylag komplikált feladat, mivel az érintett épületek szinte mindegyikén valamilyen szintű, és általában közel teljes körű korszerűsítés történt már korábban (ami azonban a hatályos követelményeknek már nem felel meg). A közel teljes körűség teljes körűvé bővítése nyilvánvalóan egy lehetőség és cél is, azonban a többi korszerűsítési javaslat csak adott épület részletes felmérését követően fogalmazható meg megalapozottan. Jelen fejezet ennek ellenére általános érvényű javaslatokat tesz a preferált beruházási elemekre az épületenergetika tárgykörében.
Beruházási segédlet
Segédlet
Preferált beruházási elemek
- Minimálisan 15-16 cm homlokzati hőszigetelés EPS vagy kőzetgyapot alapú rendszert alkalmazva, hőhídmentes dübeles rögzítéssel a ragasztás mellett. A maximálisan javasolt vastagság a jelenlegi korszerűsítéseknél 20 cm.
Itt meg kell jegyezni, hogy az EPS hőszigetelés grafitos EPS hőszigeteléssel is kiváltható, és egyébként ajánlott is, mivel ugyanazon hőtechnikai eredmények eléréséhez hozzávetőlegesen 20%-kal kisebb vastagság elegendő ebből a szigetelőanyagból, azaz általánosságban a 16 cm-es EPS helyett 12 cm, a 20 cm-es helyett pedig 16 cm.EPS hőszigetelés alkalmazása esetén a tűzvédelmi előírásoknak megfelelően kőzetgyapot tűzgátló sávok kialakítása szükséges azonos vastagságban. Ezen elem nem maradhat el.Helyi, pécsi sajátosság, hogy a majdnem kizárólagosan a pécsi panelüzemben gyártott homlokzati panelek esetén az egyes szintek franciaerkélyei közötti függőleges méret kisebb, mint az előírt függőleges homlokzati tűzterjedési távolság! A néhány kivételt jelentő (kecskeméti típusú) paneles épület a Nagy Imre út és az Eszék utca találkozásánál található. Ezért Pécsett, a panelépületeken – általában – nem megengedett az utólagos homlokzati hőszigetelések legáltalánosabban alkalmazott anyagának, a polisztirolnak (EPS) használata(!), helyette nem éghető anyagú, jellemzően kőzetgyapot táblákkal készítendő az utólagos homlokzati hőszigetelés (ami természetszerűleg magasabb költségű, és egyébként gondosabb kivitelezést is igényel). Ebből következően utólagos homlokzati hőszigetelésnél minden esetben előre el kell készíteni a tűzvédelmi műszaki leírást és az anyaghasználati tervet (mely részét kell hogy képezze a tervdokumentációnak). Ezek tartalmát még az épület egyedi sajátosságai is befolyásolják (pl. esetleges már meglévő homlokzati hőszigetelés vagy nyílásnélküli homlokzat, a tervezett hőszigetelés vastagsága stb.).Az utólagos kiegészítő hőszigetelésnek lehetnek másodlagos pozitív hatásai az épületszerkezetekre, pl. csökken a szerkezeteket érő hőterhelés és ezzel a hőmérsékletváltozások okozta elmozdulások, illetve igénybevételek mértéke is. Sok esetben ez a repedések eltakarásán kívül azt azokat kiváltó erők megszűnését is jelenti egyúttal. Az esetleges penészesedési problémák ellen is az egyik leghatékonyabb megelőzési lehetőség a belső felületek hőmérsékletének megemelése, utólagos külső (!) oldali hőszigeteléssel. Ennek magyarázata, hogy a hőszigetelést követően nem hűl olyan mértékben a felület, mint korábban, így a belső hőt tárolja, és így nincs hőmérsékletkülönbség a belső tér és a külső fal esetében, mely a pára lecsapódásához és így a penész kialakulásához vezet. Ezért is lényeges, hogy a hőhidasság is elkerülésre kerüljön, azaz ne legyenek olyan felületek az épületen (dübelek, lábazat, erkélyek), melyek hűlő pontokat, felületeket vagy vonalakat hoznak létre.
- 16 cm lábazati hőszigetelés XPS alapú rendszert alkalmazva, hőhídmentes dübeles rögzítéssel a ragasztás mellett. A lábazati hőszigetelés ideális esetben a járdaszint alatt végződik, ez a járda megbontásával jár együtt.
- 25 cm felső födém (jellemzően lapos tető) hőszigetelés járható EPS hőszigeteléssel, lejtésképzéssel, és új vízszigeteléssel (PVC vagy 2 réteg bitumenes lap). A lapos tető hőszigetelésekor az attika hőszigetelése is megoldandó feladat, ugyanígy a szellőzők és páraszellőzők megfelelő átalakítása szükség esetén. A lapos tető hőszigetelésénél a csomópontok illesztésére külön figyelemmel kell lenni a beázások elkerülése végett.
- 25 cm alsó födém hőszigetelés EPS vagy kőzetgyapot alapú rendszert alkalmazva. Az iparosított technológiával épített épületek esetében e tétel megvalósítása nehézségekbe ütközhet, mivel a piceszinten a picefödém alatt találhatóak az alapvezetékei a háznak, a strangok felszálló vezetékei is innen indulnak. Ez nem zárja ki a kőzetgyapot hőszigetelést, mivel könnyebben formálható, mint az EPS, azonban ez esetben a vezetékek elfedésre kerülnek. Ez csak akkor javasolható, ha minden vezeték felújítása/cseréje egyidejűleg megtörténik, azonban még ez sem zárja ki azt az eshetőséget, hogy későbbi meghibások a szigetelés károsodását is okozzák egyidejűleg. Másik lehetőség a vezetékek kivezetése a hőszigetelés alá, azonban ez jelentősen munkaigényesebb és költségesebb megoldás, ugyanakkor a belmagasság számottevő csökkenésével is együtt jár.
- Nyílászáró csere három rétegű hőszigetelt üvegezésű, Low-E bevonatos, melegperemes nyílászárókra, melyek Uw értéke ablakok esetében 1,1 W/m2K, ajtók esetében pedig 1,4 W/m2K alatti. A bejárati ajtók esetében megfontolandó a fém tokszerkezetű nyílászárók alkalmazása a nagyobb igénybevétel végett.
A nyílászárók beépítésénél lényeges szempont RAL szabvány szerinti beépítés elvárása, erre a műszaki ellenőrzés során külön figyelemmel kell lenni, a kivitelező felé pedig előre jelezni szükséges az elvárást. Ugyanígy fontos a külső ablakpárkányok kérdése is. A hőszigetelések, különösen a szálas hőszigetelések (pl. kőzetgyapot, üveggyapot) esetében alapvető fontosságú, hogy nedvesség ne érje, különben a hőszigetelés károsodik. Tipikusan az attikánál, a magas tetőnél, illetőleg az ablakpárkányoknál fordulhat elő jelentősebb probléma, elsődlegesen a hibás kivitelezés következtében.
Legalább a déli és nyugati tájolás melletti nyílászáróknál árnyékolás kiépítése javasolt. Nyilvánvalóan a mozgatható (külső) lamellás árnyékolás lenne az ideális megoldás, azonban a helyszűke miatt a redőnyös árnyékolás alkalmazása lesz a kézenfekvő megoldás. Fel kell arra itt a figyelmet hívni, hogy a belső árnyékolás (reluxa / függöny) hőtechnikailag kevéssé járul hozzá az épület adottságainak javításához.
A nyílászárók használatáról és karbantartásáról, illetőleg a szellőztetésről a lakók számára képzést szükséges tartani, mivel a téma nem evidens, és a helyes használat nemcsak az élettartamot növeli meg, hanem a komfortérzetet is növeli. Hibás használat nemcsak elvetemedéshez vezethet, hanem növekvő fűtési igényhez, illetőleg penészesedéshez is egyúttal.
- Gépészeti korszerűsítésként egycsöves rendszereknél az átkötő szakaszok alkalmazása javasolt, egyidejűleg termosztatikus szelepek elhelyezésével, és egyedi mérők felszerelésével, az egyedi mérés pénzügyi elszámolásának kialakítása mellett. Az átkötő szakaszok és a termosztatikus szelepek önmagában nem jelentenek racionálisabb fogyasztási szokásokat, ezért az egyedi mérés alapú elszámolás megvalósítása szükséges a legjobb eredmény eléréséhez.
Itt ki szükséges emelni, hogy a termosztatikus szelepek használatáról is a lakók számára képzést szükséges biztosítani, mert ők fogják szabályozni saját helyiségeik hőmérsékletét, és ugyan egyszerű egy ilyen szelep beállítása, de ezen minimális tudás birtokában is kevesen vannak. - A használati meleg víz strangok esetében a vezetékek cseréje hőszigetelt vezetékekre vagy a meglévő vezetékek hőszigetelése. Egyedi mérés kialakítása mindenhol.
- A szellőzőgépészet modernizálása, avagy helyette rotációs huzatfokozó turbinák alkalmazása.
- Az erősáramú hálózat korszerűsítése a közös vezetékszakaszokon teljes körűen, illetőleg a közös részek világításának LED fényforrásra való cseréje.
- Megújuló energetikai rendszer alkalmazása távfűtött társasházak esetében nem feltétlenül javasolt, mivel csak kivételes esetekben gazdaságos. A társasházaknak jellemzően nincs olyan mértékű közös villamos fogyasztása, ami a napelemes rendszer kialakítását megtérülővé tenné.
A liftek esetében jelentkezhet egyedül jelentősebb volumenű fogyasztás, mely a soklépcsőházas esetekben teheti indokolttá napelemes rendszer alkalmazását a közös fogyasztás ellensúlyozására (azonban nem az éves fogyasztásra méretezetten, hanem a napi trendeket figyelembe véve, erre optimalizáltan). Ez esetben akkumulátoros tároló technológia alkalmazása is egyúttal javasolt a villamos energia elszámolás szabályainak 2022-ben megtörtént változása következtében.
Egy energetikai szempontból ideálisan megvalósított távfűtött társasház korszerűsítés tehát a 9/2023. ÉKM rendelet szabályai és a tapasztalatok alapján a fentieknek megfelelő, ugyanakkor Pécs-specifikusan konkrétan ilyen beruházás minden valószínűség szerint nem fog megvalósulni, mivel a korábbi energetikai korszerűsítések eredményeként az elemekből az elmaradó tételeket pótolni lehet, avagy nagy mértékű pénzügyi forrás esetén a korábban megvalósított tételeket fejleszteni, esetleg cseréni.
A korábbról elmaradt elemek közül az alábbiak megvalósítása mindenképpen javasolt:
- Az elmaradt lábazati hőszigeteléseket pótolni szükséges.
- Az elmaradt lapos tető hőszigeteléseket pótolni szükséges, illetőleg a hibásan vagy hiányosan (attika, páraszellőzők) megvalósított kivitelezéseket kiegészíteni, korrigálni, a vízszigetelések hibáit javítani, amennyiben lehetséges, a teljes felület korrekciójával.
- Az elmaradt nyílászáró cseréket szükséges megvalósítani a követelményértékeknek megfelelő új nyílászárókkal, figyelemmel arra is, hogy ne legyenek eltérő kinézetűek, mint a korábban beépítettek, az utcakép védelmének következtében. Javasolt egyidejűleg az árnyékolást is beépíteni, ne utólagosan történjen ezek megvalósítása.
- A korábban beépített nyílászárók állapotát szükséges megvizsgálni (akár hőkamerás vizsgálat alkalmazásával is), és elsődlegesen ezek kézi utánállítását kell elvégezni, melyet egyébként is szükséges lenne pár évente megvalósítani. A korábban cserélt nyílászárók állapotának megfelelőnek kellene lenni ezt követően, azonban amennyiben nem korrigálhatóak, a cseréjük szükséges. Adott esetben lehetőség és megvizsgálandó, hogy a tokszerkezet – amennyiben megfelelő állapotú – ne kerüljön cserére, kizárólag az üvegezés, akár három rétegű üvegezésre is (amennyiben a tokszerkezet ennek fogadására alkalmas). Ez utóbbi jelentősen kisebb munkaigényű és költségű beavatkozás. A nyílászárókkal együtt a külső párkányok állapota is felmérendő, a hibás kivitelezések illetőleg az elaggot szerkezetek cserélendőek.
- A magas tetős épületek esetében a nem szigetelt padlásfödémek hőszigetelése megvalósítandó feladat.
- Felül szükséges vizsgálni a korábbi hőszigeteléseknél a tűzvédelmi sávok meglétét, amennyiben van fotódokumentáció eltakarás előtt, az alapján, amennyiben nincs, feltárással, és amennyiben hiányoznak, bárminemű további rászigetelés előtt pótolni szükséges ezeket;
- A fűtési rendszerek esetében az egyedi mérést mindenhol szükséges megvalósítani, és a társasházi közösségeket kötelezni szükséges ezek használatára.
Amennyiben a korábbról elmaradt elemek pótlása illetőleg korrekciója megtörtént, második lépésben javasolt a komplett rendszerek felülvizsgálata és fejlesztése.
- A mintatanúsításokból is látható, hogy a tíz-tizenegy szintes épületek energetikája kifejezetten kedvező legalább 8 cm hőszigetelés mellett is, ezért a kevésbé kedvező épületfizikájú épületeket érdemes a sorban előre venni a korszerűsítések megvalósításakor, melyek jellemzően az öt szintes épületek.
- Rászigetelés ezek esetében megvalósítható, amennyiben a korábbi kivitelezés minősége megfelelő volt (azaz pl. a dübelezés nem maradt el). Célnak érdemes kitűzni a hőszigetelés kiegészítését 20 cm-esre, avagy grafitos EPS hőszigetelés alkalmazásával akár kisebb vastagságúra is. Ez esetben fel szükséges tárni a kivitelezés megvalósítása során, hogy a tűzvédelmi sávok megvannak-e, és amennyiben hiányoznak, egyúttal ezeket pótolni szükséges.
- A nyílászárócserék nem javasoltak, amennyiben a korábban cserélt nyílászárók állapota megfelelő avagy megfelelővé tehető, mivel a költség az energetikai hozadéknál jelentősen magasabb (azaz a beruházási elem költséghatékonysága igen alacsony). Amennyiben a nyílászáró szerkezetek erre alkalmasak, a teljes csere helyett kizárólag az üvegezések cseréje lehetőség ez esetben is.
- A lapos tető hőszigeteléseket célszerű kiegészíteni 25 cm vastagságúra megfelelő lejtésképzéssel és vízszigeteléssel, ez üzemeltetési szempontból is kívánatos.
Az iparosított technológiákkal épült épületek általános átalakítási és felújítási problémáira e helyen részletesen nem térünk ki, csak az energetikai érintettségűekre. Nem energetikai jellegű legjellemzőbb problémák lehetnek az alábbiak:
- Előlépcsők elhasználódása, kopása. Ezeket a balesetveszély elkerülése végett javítani kell. Szintén probléma lehet, hogy az akadálymentesítés nem megoldott ezen épületekben, azonban külső lépcső esetében ez egy viszonylagosan egyszerű fémszerkezettel megoldható a társasház döntése esetén.
- Válaszfalak esetleges elbontása, utólagos engedély nélküli nyíláskialakítások tartófalakban (statikai problémák). A válaszfalak esetében a probléma kisebb jelentőségű, bár a társasház közös tulajdonát képezik, ezáltal a társasházi közgyűlésnek ehhez hozzá kell járulnia. A tartófal esetében azonban minden esetben építési engedély szükséges statikai terv készítésével egyidejűleg.
- Kéthéjú hidegtetők páralecsapódási problémái. Ez esetben a megoldás nehezebb, a két héj közti hőszigetelés megoldandó feladat, akár fújt hőszigeteléssel is.
- Loggiák és erkélyek felületi károsodásai, fémszerkezetek korróziója (pl. korlát, könyöklő, előtető), fa szerkezetek rohadása. A fém felületek tekintetében megjegyzendő, hogy a korrózió elkerülhető lenne karbantartással (festés), ugyanígy, ahol fa felület van (akár nyílászárók esetében is), ott is legalább a rendszeres lazúrozás, ennek elhasználódása esetén pedig a csiszolás-festés. Ahol erre nem fordítanak figyelmet, ott nem érdemes fa felületekkel kísérletezni.
- Épület körüli járdasüllyedések. Ezek esetében feltárandó ok, hogy hibás vízelvezetés okozza-e, és amennyiben igen, ez feltétlenül orvosolandó feladat, mivel az épületben is tud jelentős károkat okozni. Ahol a korábbi hibás kivitelezés okozza (vagy akár csak az elhasználódás), ott ez használati és esztétikai probléma csak, azonban ha vízelvezető funkciója van a járdának (és általában van), ugyancsak megszüntetendő a probléma, hogy ne vezessen nagyobb károkhoz (beázás).
- Lapostető csapadékvíz-szigetelésének kiegészítő hőszigetelés nélküli felújítása.
- Villamos hálózat elöregedése (csatlakozások, kismegszakítók), illetőleg alulméretezettsége a modern kor igényeihez képest (főzőlap, elektromos sütő, mikrohullámú sütő, mosógép, szárítógép, légkondicionáló). Itt fontos megjegyezni, hogy a lakáson belüli hálózatbővítés a lakás tulajdonosának a feladata és költsége. Manapság a 3 fázis és 3×16 A már elvárható egy gépesítettebb háztartásban.